Az év végi zárás kapcsán ne feledkezzünk meg a nem használt tárgyi eszközök számviteli kezeléséről sem, mert adóeltérést eredményezhet.
A válság okán előfordulhat, hogy a társaság a pl. termelési célból beszerzett berendezések, eszközök egy részét a lecsökkent megrendelések miatt kénytelen leállítani, „kivenni” a termelésből.
Szükséges azonban az év végi zárlat során áttekinteni az ilyen a tárgyi eszközöket, mert előfordulhat, hogy a nem-használat miatt át kell sorolni őket a forgóeszközök közé.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 23.§ (4) és (5) bekezdése értelmében „az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni”. Amennyiben azonban az eszközök használata, rendeltetése az eredeti „besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni; a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva.”
Ha tehát egy eszköz már egy éven túl nem vesz részt a tevékenységben, működésben, azt át kell sorolni a forgóeszközök közé.
Van-e adókihatása annak, ha az adózó az átsorolást elmulasztja megtenni?
Igen, van.
A befektetett eszközök között kimutatott tárgyi eszközök után értékcsökkenést számol el az adózó, amelynek összegével csökkenti a tárgyidőszak üzemi eredményét, s ezáltal a tárgyidőszak adóalapot képező adóalapját is. Ha azonban egy tárgyi eszközt, pl. a tartós nem-használat miatt már át kellett volna sorolni, egy adóellenőrzés joggal vonja meg az eszköz után elszámolt értékcsökkenés lehetőségét, s emeli meg az adóalapot ennek összegével.
Készletek után ugyanis nincs mód értékcsökkenés elszámolására. Van azonban lehetőség értékvesztést elszámolni.
Ha az átsorolást elvégzi az adózó, további szempontokra célszerű ügyelni.
Az átsorolást piaci értéken szükséges megtenni, tehát, minthogy a könyv szerinti érték jellemzően nem azonos a piaci értékkel, más értékkel történik az átsorolás, mint ami a könyvekben szerepel. A piaci érték ilyen esetben kétféleképpen is meghatározható. Ha értékesíteni kívánja a későbbiekben az eszközt a társaság, a várható értékesítési értéknek megfelelően szükséges meghatározni az értéket. Amennyiben a későbbiekben újból hasznosítani szeretné az eszközt, akkor pedig a hasznosíthatóság várható értékének megfelelően célszerű meghatározni a piaci értéket.
A piaci érték és a könyv szerinti érték különbözősége esetén szükségessé válhat terven felüli értékcsökkenés elszámolása vagy az értékcsökkenés visszaírása, ami szintén hatással van az adóalapra.
A nem használt tárgyi eszközök átsorolásának elmulasztása tehát az értékcsökkenés nagyságrendjétől függően jelentős adókockázatot is indukálhat, s akár adóhiányt, adóbírságot is eredményezhet a vállalkozások számára.
A cikk szerkesztett formában a HVG Kiadó Adózóna internetes portálján is megjelent.
InterTax Pro Adóblog 