A készpénzforgalom korlátozásának aktualitásai – 2013

kpfiz korlátMa még nem tudni, hogy kiállja-e az alkotmányosság próbáját a készpénzforgalom szabályozása érdekében 2013. január 1-jével életbe lépett szabály. Mindaddig azonban, amíg hatályban vannak a rendelkezései, az adózóknak teljesíteniük kell ezzel kapcsolatos adókötelezettségeiket. A vonatkozó jogszabályi rész tömörsége miatt azonban az nem is annyira egyszerű; ehhez kívánunk támpontokat adni három részből álló cikksorozatunkkal.

A készpénzforgalom korlátozása az adórendszer eszközeivel már több mint 10 éves múltra tekint vissza.  Nem véletlen, hisz a készpénzzel történő fizetés az adózás szempontjából több ok miatt nem kívánatos. A készpénzzel történő fizetés esetén előfordulhat ugyanis, hogy az így keletkezett bevételét (jövedelmét) az adózó kivonja az adózás alól, és egy esetleges utólagos adóhatósági ellenőrzésnél nehezen állapítható meg a valós bevétel, az adó alapja. Jelen cikkben a készpénzzel történő fizetések visszaszorítása két eszközének – a készpénzfizetések összegszerű korlátozásának, valamint a meghatározott összeget meghaladó készpénzes fizetésekre vonatkozó bejelentési kötelezettségnek – a szabályait, a cikksorozat további két cikkében pedig az új szabály gyakorlati alkalmazásának kérdéseit tekintem át.

  1. 1.    Készpénzfizetés korlátozása

A készpénzforgalom korlátozásával kapcsolatos szabályokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban „Art.”) tartalmazza.  Az Art. 14. §-ának módosításával kiegészült az adókötelezettségek köre; bekerült a készpénzfizetés korlátozása meghatározott esetkörökben. A szabályozás célja, hogy növelje a gazdasági folyamatok átláthatóságát, s arra ösztönözze, késztesse az üzleti élet szereplőit, hogy a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók egymás közti pénzforgalmuk minél nagyobb részét pénzforgalmi bankszámlájukon keresztül bonyolítsák.

Az Art. 38.§ (2) bekezdése ételmében a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie; az ilyen adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat.

Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a belföldi jogi személy (korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (közkereseti társaság és a betéti társaság) és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély, beleértve az egyéni vállalkozót is.

Ezen adózóknak az adóköteles tevékenységük keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást (38.§(3a)). Csak azokat az ügyleteket érinti a fenti korlátozás, amelyek során a készpénzes fizetés szolgáltatás vagy termékértékesítés kapcsán valósul meg. Amennyiben általános forgalmi adó felszámítására is sor kerül, a fenti összeghatárt bruttó, vagyis az általános forgalmi adóval növelt összegként kell figyelembe venni.

Azokat a készpénzben teljesített kifizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít, egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra (38.§ (3b)).

Amennyiben a felek 1,5 millió forintot meghaladóan teljesítenek egymás között készpénzfizetéseket, a készpénzszolgáltatásnak a 1,5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizetnek. Tehát e szabály megsértéséért mindkét fél, a fizetést teljesítő kötelezett és a fizetést fogadó jogosult egyaránt bírságolható!

A készpénzszolgáltatások korlátozására vonatkozó szabályok számos kérdést vetnek fel. A nem túl részletes szabályozás megfelelő alkalmazása a rendelkezések alapos értelmezését is szükségessé teszi. Cikksorozatom következő két részében éppen ezért a szabályozás „mögé tekintve” próbálok segítő áttekintést adni a témában.

Bartha Katalin

A cikk teljes terjedelmében a HVG Kiadó Adózóna internetes portálján olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s