Egy közterületen álló (helyrajzi számmal nem rendelkező/ ideiglenes építésű, alappal rendelkező,téglafalú) üzlet után közterület-használati díjat, valamint építményadót is kell fizetni?
Az önkormányzatok adókivetésének kereteit a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény határozza meg. Ennek 11. § (1) bekezdése értelmében „adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). …(3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.”
A törvény 52.§-ában meghatározott fogalmak alapján az építményadó szempontjából
„5. építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre;”
„6. épület: az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a 8., a 20., a 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;”
Ennek alapján az Ön által jelzett helyrajzi számmal nem rendelkező/ ideiglenes építésű, alappal rendelkező, téglafalú üzlet építménynek, illetve épületnek minősül, így rá kivethető az építményadó.
A kérdésében jelzett másik díj, a közterület-használati díj nem minősül köztehernek*, így nem tartozik az adózás témakörében, s az Adózóna profiljába.
Mindazonáltal az önkormányzatok illetékességi területén található közterületek használatainak szabályairól való rendelkezésre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény felhatalmazást ad az önkormányzatoknak. Erre vonatkozóan – a helyi adóktól eltérően – nincs olyan szabályozás, mely keretszabálynak lenne tekinthető.
A közterület használatra vonatkozó önkormányzati rendelet kell, hogy szabályozza azt, hogy a rendelet szempontjából mi minősül a közösségi célokat szolgáló közterületnek, illetve hogyan kell eljárni a közterület használat díja megállapításánál, ha a közterületen létesített (ideiglenes) felépítmény önmagában is adótárgynak minősül.
A konkrét építményadóztatás szabályait az építmény elhelyezkedése alapján illetékességgel és hatáskörrel rendelkező önkormányzat által kiadott helyi adó rendelet alapján kell áttekinteni, illetve megvizsgálni a mentességi lehetőségek körét; hasonlóképp a közterület használatra és annak díjára vonatkozó szabályokat, a mentesülés lehetőségeit ugyanezen önkormányzat közterület használatra vonatkozóan megalkotott rendeletét kell áttekinteni.
Ezek áttekintése nyomán állapítható meg, hogy az Önök esetében lehetőség van-e arra, hogy valamely fizetési kötelezettség alól mentesüljenek, vagy valóban mindkét fizetési kötelezettség terheli Önöket a konkrét esetben.
Összességében tehát kettős adóztatásról a kérdés szerinti esetben nem beszélhetünk, mert a közterület használati díj nem tekinthető köztehernek, csak az építményadó, illetve az építményadó és a közterület használati díj nem ugyanazon adótárgyra vonatkozik. Az építményadó a felépítményt adóztatja, míg a közterület használati díj a kvázi „telek”, amelyen a felépítmény áll, azután állapít meg használati díjat.
InterTax Pro Adóblog 