Minden út az adóhatósághoz vezet …

Magyarországi székhelyű vállalkozások, magyarországi lakhellyel rendelkezők használjanak magyar rendszámú gépjárműveket! A parlament által nyáron elfogadott, s szeptembertől életbe lévő jogszabályváltozások igencsak megzavarták a gépjárművek állóvizét. S nem csak azt…

Lassan hozzászokhatunk, hogy az egyre sokasodó jogszabályváltozások tengerében, szinte évről évre találhatunk olyat, amely a gépjárművek fenntartásával, használatával, adózásával összefüggésben van, s amelyek mindannyiszor többletterhet rónak az érintettekre. Ez nem csoda, hisz egy olyan területen járunk, ahol úgy tűnik, az éppen aktuálisan regnáló kormányok közül senki sem hajlandó engedni a huszonegyből, hanem csak szigorításokkal, megszorításokkal tovább húzni a nadrágszíjon. S mindezt annak ellenére, hogy az évek óta „rossz napokat” látó gépjárműpiac egyik intézkedés nyomán sem látszik profitálni a törvénykezési szempontból minden bizonnyal kedvezőnek, megfelelőnek ítélt változtatásokból. Az idei nyári uborkaszezonban is éppen egy gépjárművekkel kapcsolatos szabályozás borzolja a kedélyeket, mégha nem is adó vonatkozásban; a közúti közlekedésről szóló jogszabály módosítása.

A szeptember 1-től életbe lépő változások révén a külföldi rendszámú gépjárművet vezetők nem lehetnek biztosak abban, hogy egy rendőri igazoltatás után is nyugodtan folytathatják útjukat. Ez nem csoda, hiszen a jogszabályváltozás értelmében, akinek állandó lakcíme van Magyarországon, illetve belföldi üzembentartó szerepel a forgalmi engedélyben, az legfeljebb 30 napig járhat külföldi rendszámú autóval. Azon túl rendelkezniük kell az üzemben tartó írásos hozzájárulásával, amelyen a birtokba adás időpontját is meg kell jelölni, vagy a magyarországi forgalomba helyezés megkezdésével igazolhatják a jogszerű használatot. Az új feltételek betartását közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni az ellenőrzések során. Ha a vezető nem tudja hitelt érdemlően igazolni a külföldi rendszámú gépjármű jogszerű használatát, akkor bevonhatja a jármű rendszámát a helyszínen.

A 30 napos szabály nem új keletű, 2004. óta érvényes, csak épp eddig nem sikerült érvényt szerezni e rendelkezésnek. Az új szabály pedig bár nálunk új, de nem előzmény nélküli rendszert kíván meghonosítani. Ausztriában a törvény szerint “azon külföldi rendszámú gépjárművek, melyeket belföldi állandó lakhelyű vagy székhelyű személyek hoznak be, amíg ellenbizonyíték nincs, belföldi tartós telephellyel rendelkező járműnek tekintendők”. Azaz a tulajdonosnak kell bizonyítani, hogy életvitelszerűen nem Ausztriában él, vagyis ott is leegyszerűsítették az ellenőrző hatóságok dolgát. Külföldi rendszámmal ausztriai lakos is legfeljebb egy – és külön engedéllyel további egy – hónapig közlekedhet.

Az új jogszabály szerint 50% regisztrációs adó kedvezmény jár azoknak, akik az idei év végéig lecserélik magyarra autójuk külföldi rendszámát. Az amnesztia a június 15-ig forgalomba helyezett és tulajdonba vett külföldi rendszámú járművekre ját. A nem váltók büntetési tétele a korábbi tervek szerint 400-800 ezer forint lehet a gépjármű teljesítménye függvényében. Ez azonban nem minden.

Minthogy a legközvetlenebbül kétségtelenül a közlekedésben lehet „tetten érni” a külföldi rendszámú gépjárműveket használókat, szeptembertől az esetek többségében valószínűleg közúti intézkedés során kényszerülnek bizonygatni a jogszerű használatot az autósok. Ha pedig nem sikerül, akkor a következő „kört” már az adóhatósággal folytathatja le az autós. Az pedig sokfelé elvezethet, ha az adóhatóság is megkezdi a vizsgálatot, hisz’ a könyvelés, a bevallások sok mindenről árulkodnak, ha pedig nem, akkor lehet, hogy azt is magyarázni kényszerülnek a külföldi rendszámú autóval közlekedők. Ha pedig az adóhatóság állapít meg valamit az ellenőrzés során, akkor minden egyes forint akár 1,50 Ft-ba is kerülhet a vállalkozásnak.

A mostani szabályozás elsődleges célpontjai az információk szerint a gépjárműveket külföldről vásárlók jelentik, azonban nem lehet nem észrevenni, hogy ennél jóval nagyobb kört érint a változás. Ma már számos leányvállalat az anya- vagy más csoportvállalattól „kapja” használatra a járműveket, a letelepedés szabadsága révén pedig számos külföldi vállalat dolgozik Magyarországon folyamatosan pusztán egy telephelyen keresztül, vagy épp’ egy-két (több), a külföldi vállalat által jogszerűen foglalkoztatott magyarországi állandó lakóhellyel bíró munkavállalók révén van jelen. Az ő „szándékaik”, mozgatórugóik egészen másak is lehetnek, mint a gépjárműbeszerzésen jelentős összegeket megspórolni szándékozóké, ám a szabály alól nekik sincs kibúvó. Mint ahogy egyébként jó eséllyel számos, egyébként külföldi illetőségű személy és vállalkozás is fenn fog akadni a horgon, akik eddig épp’ a külföldi státuszuk miatt érzethették biztonságban magukat. A változások pedig jelenleg sok esetben az egyébként külföldi illetőségűek egymás között kötött szerződéseit is érintheti, sőt azok megszüntetéséhez is vezethet, hiszen egy külföldi vállalkozás gépjárművének magyarországi forgalomba helyezéséhez szükséges a magyar adóalanyiság. … és innen kezdve a közúti közlekedési kérdés adókérdéssé válik, adókötelezettségek sorát maga után vonva.

A jelenleg érvényes szabályozás mellett ugyanis, ha valaki Szlovákiában, vagy éppen Ausztriában szerez be egy járművet, akár 20-30%-kal olcsóbban veheti meg azt. Emellett, bár a listaárak ugyan alig különböznek a hazaiaktól, a járműveket terhelő forgalmi adó azonban alacsonyabb: 20%, ami minthogy Magyarországon nem vonható le a vásárolt vagy bérelt személygépkocsi áfája, komoly költségtényező lehet. Mivel Szlovákiában és Németországban, több Uniós országhoz hasonlóan nincs se regisztrációs adó, se súlyadó, nincs bevizsgálási díj, valamint a forgalomba helyezés és a rendszám igénylés költsége a magyarországiéhoz viszonyítva jóval alacsonyabb, így egyáltalán nem csoda, hogy élve az uniós „szabadságjogokkal”, aki csak tehette nem Magyarországról szerezte be, bérelte gépjárművét.

Kétségtelen, hogy a hazai gépjárműkereskedelem, -bérbeadás helyzetének javítása érdekében „jogalkotói közreműködés” is szükséges, ám megkérdőjelezhető, hogy egy a jelenlegi szerinti erőszakos vagy esetleg egy, az adózókra kisebb terheket rovó szabályozás hozhat hosszú távú eredményt. Az adórendszerek esetében azonban már sokszor megfigyelték, hogy jóval kedvezőbben hatnak a rendelkezések, ha alacsonyabb adóterheket vetnek ki: javul az adómorál, az adófizetési hajlandóság és nagyobb adózói kört is tudnak elérni. Jó, tudom, Magyarországon vagyunk, ahol ezek a „nemzetközi összefüggések” csak részlegesen érvényesek, hiszen már a vérünkbe ívódott, hogy a jogkövető magatartás helyett/mellett meg kell keresnünk a lehetséges kiskapukat. Kétségtelen azonban, hogy a jelenlegi szabályozás semmiképp sem az adómorál javulása irányába hat, hanem még inkább arra ösztönzi a gépjárművásárlókat és –bérbevevőket, hogy keressék az alternatív megoldásokat, fokozzák adótervezést. Nem vitás azonban az is, hogy a jelenlegi szabályzás, bármilyen is, busás haszonnal kecsegtet az államháztartás számára.

Update 2013.11.10.

Ne üldözhetik a külföldi rendszámosokat