Egyik ügyfelem (cég) mostanában rendszeresen kap a Lyonesstől törzsvásárlói visszatérítést a bankszámlájára. Erről nem állít ki számlát, viszont áfásan beüti a pénztárgépbe. Kérdésem: ez nem inkább utólag kapott árengedmény? Áfamentesnek kellene lennie? Kell-e erről számlát kiállítani, be kell-e ütni a pénztárgépbe? Kell-e fizetni utána társasági adót?
Ez az az ügylettípus, amelyre különösen igaz, hogy a kérdésben szereplő felvetésre csak a tényállás, a szerződés teljes körű ismerete mellett adható pontos válasz.
Az internetről megszerezhető információk alapján a Lyoness ügyfelek és a partnervállalatok minden egyes, Lyoness partnervállalatnál végzett vásárlásuk által Lyoness előnyökre tesznek szert. A Lyoness ügyfelek pénzvisszatérítésben részesülnek minden meghatározott módon történő vásárlás után, a saját vásárlásaiból, illetve más ügyfelek vásárlásaiból.
Megfordítva az ügyletet, a visszatérítésben részesülő cég utólagos/pótlólagos jövedelemhez jut egyrészt a saját vásárlásai, másrészt mások vásárlásai után. Ráadásul nem az értékesítőtől, hanem harmadik féltől.
A magyar számviteli jog számlához kapcsolódó és számlához nem kapcsolódó engedményt ismer (a skontó nyilván szóba sem kerülhet itt), ám ezek mindegyike a terméket eladó és az azt megvásárló fél közötti ügylethez kapcsolódnak. E kifizetés, visszatérítés azonban nem e felek között történik, hanem egy harmadik fél és a vásárló között, illetve a visszatérítés egy része nem a saját, hanem mások vásárlásához kapcsolódik. Ezek miatt véleményem szerint megkérdőjelezhető a visszatérítés adott engedményként történő kezelése.
A kapott pénzösszeget azonban mindenképpen szükséges elszámolni a társaság könyveiben. Minthogy az engedményként történő kezelés megkérdőjelezhető, így szükséges áttekinteni, hogy mely bevétel kategóriába lehetne beleilleszteni.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény árbevétel meghatározásának [72. § (1)] áttekintése nélkül is kijelenthető, hogy nem tekinthető annak.
A cikk teljes terjedelmében ezen a linken olvasható.