Lehetséges-e az alapbérbe beépíteni a túlóra és az éjszakai pótlékot oly módon, hogy minden munkavállaló elmúlt félévi pótlékainak havi átlagával emeljük meg a mostani alapbért ?
A túlóra és az éjszakai pótlék törvényben szabályozott esetekben jár a munkavállalónak. Amennyiben a munkavégzés jellege nem változott, nem tűnik célszerűnek, hogy a pótlékok összege beépítésre kerüljön az alapbérbe. Egyrészt, ha jár fizetni kell, ezeken a jogcímeken, amelyek jogilag is eltérő jellegű bérelemek, mint az alapbér, másrészt egy alapbér nem módosul hónapról hónapra jellemzően (ide nem értve a teljesítménybéres díjazás). Ha pedig módosul az alapbér, akkor munkaszerződés-módosítás is szükséges.
Célszerű áttekinteni, hogy mi az alapbéresítés célja, milyen eredményt kívánnak elérni általa.
Ha a pótlékok alapbérbe történő beépítésének az a célja, hogy mentesüljön a foglalkoztató ezek fizetése alól, akkor nincs értelme az alapbéresítésnek, mert továbbra sem fog mentesül mentesülni a foglalkoztató a túlóra díj és a bérpótlék fizetési kötelezettség alól.
Ha nincs ilyen cél, szándék, akkor a foglalkoztató– az egyenlő bánásmódra vonatkozó előírások betartása mellett – saját hatáskörében határozhatja meg a béremelés szempontjait, a béremelés mértéke számszerűsítésének módját.
Valamely pótlék, járandóság “alapbéresítésének” akkor lehet általában értelme, ha a pótlék nem jogszabály által előírt, hanem a munkáltató önkéntes döntése alapján került fizetésre, de pl. a jövőben már nem akarja fizetni. Ilyenkor, hogy mégse vegyék el, béresíteni szokták és megszüntetik a járandóságot. Ilyen pl. a nyelvpótlék, amit egykoron adtak több helyen, aztán beépítették a bérbe, ma pedig már elvárás az idegen nyelv ismerete.
Amennyiben a foglalkoztató által adott béren kívüli jutatatások adózása kedvezőtlenné válna, hasonlóképp, a juttatás összegének béresítésével lehet megoldani, hogy a munkavállaló ne a nettó jövedelme azonnali és a jelentős csökkentéseként éljék meg a juttatás esetleges megvonását.