A mai napon hirdette ki ítéletét az Európai Bíróság egy eddig kevés visszhangot kapott magyar áfa-ügyben (C-563/12 BVD Hungary). Bár időközben lépett a jogalkotó is, de a magyar szabályozás továbbra is közösségi jogba ütköző.
Egy konzervek nemzetközi nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás az Unió területén kívülre is szállított termékeket, amely ügyleteket az Áfa-bevallásaiban akkor is adómentes exportértékesítésnek tekintette, ha a Közösség területéről való kiléptetésre a magyar Áfa törvényben előírt 90 napos határidő leteltével került sor.
Az említett szabálytalanság miatt a magyar adóhatóság adóhiányt állapított meg a vállalkozásnál, és adóbírságot, illetve késedelmi pótlékot szabott ki rá. A cég azonban vitatta az adóhatóság határozatát, lévén, hogy a termékek később ténylegesen elhagyták a Közösség területét, ezért a vele szemben alkalmazott szankciók túlzottan aránytalanoknak, és közösségi hozzáadottérték-adóra szabályokkal ellentétesnek tartotta.
Az ügyben eljáró Kúria az Európai Bírósághoz fordult egyebek mellett abban a kérdésben, hogy az exportra szánt termék az Unió területén kívülre való kiszállításának meghatározott határidőn belül meg kell-e történnie ahhoz, hogy az adómentes termékértékesítésnek minősülhessen.
Az Európai Bíróság mai ítéletében rögzítette, hogy a 2006/112/EK Irányelvvel ellentétes ha a nemzeti szabályozás olyan feltételt ír elő, amely szerint az exportra szánt terméknek meghatározott határidőn belül el kell hagynia az Unió területét az export‑adómentesség alkalmazhatóságához.
Ugyanakkor azt is kinyilvánította, hogy az adócsalás, az adóelkerülés, illetve más visszaélések elleni küzdelem mint cél érdekében a tagállamok meghatározhatnak ésszerű kiviteli határidőt annak ellenőrzése érdekében, hogy az exportértékesítés tárgyát képező termék ténylegesen elhagyta‑e az Uniót. De ha a kitűzött határidő anyagi jogi jogvesztő határidő, amely nem teszi lehetővé az adóalany számára, hogy az adómentesség érdekében bizonyítsa a kiléptetési feltételnek a határidő lejártát követően történő teljesítését, és amely nem biztosít az adóalany számára a már megfizetett hozzáadott-értékadó visszatérítéséhez való jogot, az túllép az említett cél eléréséhez szükséges mértéken.
Időközben a jogalkotó módosította az Áfa tv. 98.§-ában meghatározott 90 napos kiviteli határidőt 360 napra, ám továbbra is fennáll a magyar szabályozás közösségi jogba való ütközése. Ha az új, 360 napos kiviteli határidő mellett mégis előfordulna, hogy az adózó csak ezen határidőn túl tudja a kivitelt megvalósítani és igazolni a kiléptetés, ugyanúgy közösségi jogba ütköző lenne, ha az adózók az időközben megfizetett áfát nem kaphatnák vissza. Mert az új, 360 napos kiviteli határidővel összefüggő hazai szabályozás nem teszi ezt lehetővé továbbra sem.
Egy következő bejegyzésünkben áttekintjük, hogyan kell alkalmazni az új, 360 napos szabályt a gyakorlatban.
InterTax Pro Adóblog 