Az online pénztárgépekre történő átállás kapcsán az utóbbi időben felröppent, hogy ha a pénztárgéppel történő nyugtaadásra kötelezett adózó pénztárgép helyett számlázó programra vált, akkor nem kell pénztárgépet beszereznie.
Igen, kétségtelen, hogy ezzel a megoldással ki lehet védeni a pénztárgépcserét, és a NAV „szeme láttára” történő „értékesítés-rögzítést” is. De biztos, hogy tuti védelmet jelent?
Nézzük.
Az Áfa tv. 159.-166. §-ai rendelkezéseinek megfelel az a megoldás, ha az adózó a teljesített ügyletről megfelelő számlázó program segítségével számlát állít ki akkor is, ha egyébként elegendő lenne nyugtát adnia.
Minthogy az Áfa tv. nem pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettséget (3/2013. NGM rendelet), hanem „csak” nyugtaadási kötelezettséget ír elő, így ha az adózó minden értékesítése során számlát állít ki, akkor valóban elkerülhető a „Nagy Testvér” figyelő tekintete.
Elvben járható út, ha a vállalkozás az értékesítés, szolgáltatás igénybevétel feltételéül szabja a számlázáshoz szükséges személyes adatok megadását, s ha az ügyfél nem kívánja azokat megadni, az értékesítést, szolgáltatásnyújtást tagadhatja meg a vállalkozás a vevőtől. Ez azonban számos vállalkozásnál nem lehet járható út.
Ha ilyen feltételt előíró szerződéses feltétele a vállalkozásnak nincs, akkor gondba kerülhet, ha számlázásra vált pénztárgépcsere helyett. Milyen problémák jelentkezhetnek ez utóbbi esetben a gyakorlati alkalmazás során? Például ha a vevő nem adja meg az adatait a számlázáshoz.
Igen, tudom, mi magyarok mindent megoldunk: legfeljebb lesz egy olyan vevőnk (*jóker-vevő*), akit erre az esetre viszünk fel a törzsbe. 🙂
Ok.
Azért mielőtt a pénztárgépcsere vs számlázó program dilemmát az utóbbi javára döntjük el, próbáljuk beleélni magunkat a következő szituációba:
Az aktuális vevő épp nem akarja megadni az adatait a számlázáshoz. Kiállítunk hát egy számlát a *jóker-vevő* nevére, címére. Lebonyolítjuk az ügyletet, és odaadjuk (vagy épp nem) a számlát a titkolózós vevőnek.
Ha ezek után a titkolózós vevő felfedi kilétét, és mondjuk ő és a „lánya/fia” épp adóellenőrök, a következő megállapítások viszonylag csekély esélyű kivédésére kereshetünk adószakértőt:
- A vevő nem adta meg az adatait a számlázáshoz, így számlát jogszabály szerint nem tud kiállítani az eladó/szolgáltató, tehát belép a pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettség, amit viszont pénztárgép hiányában nem tud teljesíteni az adózó
- Nyugtaadási kötelezettség elmulasztása
- Fiktív számla kiállítása
Vagyis ha kétséges, hogy bármely vevő adatait nem tudjuk megszerezni a számlázáshoz, akkor az ilyen eshetőségre célszerű gondoskodni egy pénztárgépről, mert könnyen költségesebb lehet ez az egy (elmulasztott) nyugta, mint a legdrágább pénztárgép.
Up-dated: 2013. szeptember 12-én megszólalt az NGM is a témában. Az erről szóló bejegyzésünket itt olvashatják.
InterTax Pro Adóblog 
Számlát is kiállítottunk a nevét megadni nem akaró vevőnek, beütöttük a pénztárgépbe is. Ennek ellenére ők csak a nyugtát akarták, a számlát nem, pedig ez garanciára jogosító termék volt. A számla helyett a nyugtát követelték. Azt mi viszont a mi saját másodpéldányunkhoz csatoltuk.
Most mi a baj velünk? Számlát is adtunk, be is ütöttük a ptárgépbe!
Hol hibáztunk? Eljárást akarnak folytatni ellenünk.
Erzsi
Kedves Jori Erzsébet,
pontos állásfoglalást és lehetséges megoldási módozatokat csak a konkrét tények, megállapítások ismeretében lehet tenni.
A leírtak alapján, amire érdemben lehet reagálni, az alábbiakban megteszem. Ha Önök kiállították a számlát annak a vevőnek, aki a számlázáshoz elengedhetetlenül szükséges nevét és címét nem adta meg, az mindenképpen kifogásolható, akár fiktív számlázásnak is tekinthető. Bár nem adójogi téma a garancia kérdése, de tudomásom szerint a garanciális jogok érvényesítéséhez általában nem kell számla, a nyugta is elégséges. Az azonban kétségtelen, hogy ugyanazon ügyletről számlát is és nyugtát is nem kaphat a vevő. Vagy az egyiket, vagy a másikat.
Az lenne a további kérdésem, hogy a gépi számlát hány példányban kell kiállítani abban az esetben, ha a pénztárgépbe külön beütésre is kerül, az eladott áru? Adva van tehát az előállított számla, és a ptárgép nyugta.
A készlet nyilvántartó/számlázó program kiadja az eladásról szóló számlát.
Mi a vevőknek készpénzes számlát adunk, a nyugta nálunk marad, mert azt a napi zárás során kivesszük a gépből. És az iratmegőrzési helyen tároljuk.
Évi 10 ezer db számla kerül kiállításra, a papíralapú tárolás megoldhatatlan.
Kedves Jori Erzsébet,
A megadott számlamennyiség és a hozzászólásokban jelzett problémák okán indokolt lehet áttekinteni számlázási-nyugtaadási rendszerük jogszabályi kötelezettségeknek, és vállalkozásuk igényeinek való megfelelőségét. A blogbejegyzések és a hozzászólási lehetőség biztosítása nem szolgál direkt adótanácsadás kérésre, illetve nyújtásra. Megkeresését az info kukac intertaxpro.hu címre küldheti meg, s felvesszük Önökkel a kapcsolatot problémáik mielőbbi rendezése érdekében.
Köszönjük, hogy megosztotta a nagy információ. Teljesen egyetértek az adatokat.
Üdvözlettel: onlinepenztargep
Köszönjük.
Kedves Sorstársaim!
A NAV igen gyorsan meghozta itéletét. 30 000,- Ft-ra megbüntettek.
Ha fellebbezni akarok, 10 000,- Ft illetéket azonnal meg kell fizetni.
Összefoglalva: nem történt adóelkerülés, de a joghézag miatt (vevő nem adta meg becses nevét) igen-igen nagy jóindulattal, megbüntettek 30 000-Ft-ra,
Nos erről ennyit. Fizetni fogok, mert az Államháztartásnak nagy szüksége van a magyar adófizetők forintjaira.
Éljen a …..
Üdv.. Jóri Erzsi