Konfekció összehasonlító elemzés?

searchA 2013. március 5-én közzétett jogszabály-tervezet alapvetően jogalkalmazást segítő rendelkezéseket tartalmaz: pontosítja, könnyebbé teszi több ponton a transzferár dokumentációs kötelezettség teljesítését az adózók számára, ám sajnos ez nem áll fenn valamennyi tervezett módosításra.

A rendelet-tervezett legjelentősebb, hogy a jogalkotó tételesen meg kívánja határozni, hogy az összehasonlító elemzés során milyen keresési lépésekkel kell dolgozni. Bár egyfajta keresési gyakorlat egyébként is kialakult, de a tervezet szerinti lépések az ésszerűen szükséges iránymutatáson túlmenve kötelező érvényűvé tennék a 22/2009. (X.16.) PM rendelet szerinti keresési lépések alkalmazását. Lássuk, hogyan is nézne  ez ki.

Beszámoló szintű adatokat tartalmazó adatbázisok alkalmazása során figyelembe veendő szempontok:

1. A beszámoló szintű adatokat tartalmazó adatbázisok kvantitatív kutatással történő szűrése során az adózó a következő szempontok figyelembevételével határozhatja meg a szokásos piaci árat, ártartományt (szűrési stratégia):

a) az adózó kiválasztja az összehasonlíthatóság elvének leginkább megfelelő földrajzi elhelyezkedésű és szintű földrajzi régiót, azzal, hogy az Európai Unió tagállamainak területe, mint összehasonlítható földrajzi régió beazonosítása esetén az adózó köteles megvizsgálni esetleges további, a földrajzi régió szűkítését elősegítő korrekció alkalmazásának lehetőségét (a földrajzi régió meghatározásának lépése);

b) az adózó a NACE Rev. 2. (TEÁOR 2008) szerinti besorolást figyelembe véve beazonosítja a vizsgált tevékenységet és meghatározza az azonos tevékenységet végző független feleket, azzal, hogy az adózó a pontosabb összehasonlítás elősegítésére további kulcsszavas keresés(eke)t alkalmazhat (tevékenységi kör meghatározásának lépése);

c) az adózó a független felek között létrejövő ügyletekkel való összehasonlíthatóság fokozása érdekében kizárja a kapcsolt vállalkozási viszony fennállását (vállalatcsoport érdekei kiszűrésének lépése);

d) az adózó a vizsgált évet megelőző három, indokolt esetben négy év pénzügyi adatait veszi figyelembe (az összehasonlításba bevont évek meghatározásának lépése);

e) az adózó kizárja a független felek közül a vizsgált évet megelőző két év folyamán alakult vállalkozásokat, feltéve, hogy az adózó nem a vizsgált évet megelőző két év folyamán alakult (kezdő vállalkozások kizárásának lépése);

f) az adózó kizárja az olyan független feleket, amelyek a vizsgált évet megelőző öt adóév közül legalább három egymást követő adóévben negatív adóalapot mutattak ki (veszteséges vállalkozások kizárásának lépése);

g) az adózó kizárja az olyan független feleket, amelyekkel kapcsolatban a vizsgált évet megelőző öt év közül legfeljebb két évben nem áll rendelkezésre pénzügyi adat (adathiányos vállalkozások kizárásának lépése);

h) az adózó a felsorolt lépéseket követően – választása szerint – az összehasonlíthatóság fokozása érdekében további helyesbítéseket, korrekciókat alkalmazhat, azzal, hogy a Tao. 31. § (2) bekezdés b) pontja szerinti iránymutatásban nevesített, illetve abban nem nevesített további kiigazításokat az összehasonlíthatóság fokozása érdekében vehet figyelembe (összehasonlíthatóságot elősegítő további lépések alkalmazása).

2. A beszámoló szintű adatokat tartalmazó adatbázisok kvalitatív kutatással történő szűrése során az adózó a következő szempontok figyelembevételével határozhatja meg a szokásos piaci árat (ártartományt):

a) az adózó a szűrési stratégiában meghatározott leválogatási lépéseket a rendelkezésére álló további adatbázis(ok)ban, nyilvánosan elérhető weboldalakon fellelhető adatok figyelembevételével ellenőrzi, pontosítja;

b) az adózó a szűrési stratégiában meghatározott leválogatási lépések eredményeként létrejövő szűrési eredményt a rendelkezésére álló egyéb információk felhasználásával továbbszűkíti;

c) az adózó meghatározza a vizsgált tevékenységet leginkább jellemző pénzügyi mutatót, olyan módon, hogy az összehasonlító elemzésben vizsgált valamennyi év jövedelmezőségi mutatóit felhasználva statisztikai mutatószámokat képez;

d) amennyiben a vállalkozások száma a fenti szempontok eredményeképpen is 25-nél több, az adózó a statisztikai mutatószámok felhasználásával, interkvartilis tartomány alkalmazásával további szűkítést végez.”

Kétségtelen, hogy nagyon szükség volt már arra, hogy az összehasonlíthatóságra vonatkozó elemzéseknél adjuk némi iránymutatást a NAV vagy a jogalkotó annak érdekében, hogy az adózók ismerhessék az elvárásokat, de a keresési lépések ilyen szintű meghatározása, a ló másik oldalára röpíti a magyar gyakorlatot.

 

Bartha Katalin

transzferár szakértő

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s