A magyar gyakorlatra nagy jelentőséggel bíró döntést hozott tegnap az Európai Bíróság. A Mahagében és Dávid ügyekben a Bíróság azt a választ adta, hogy az irányelvvel ellentétes a magyar adóhatóság azon gyakorlata, amely szerint megtagadja az előzetesen felszámított héa levonását amiatt, hogy a levonási jog alapjául szolgáló számla kibocsátója szabálytalanságot követett el.
Az adólevonási jog gyakorlásához a vállalkozásoknak a termékértékesítésről vagy a szolgáltatásnyújtásról megfelelően kiállított számlával kell rendelkezniük. Emellett a magyar jog megköveteli, hogy az adóalany kellő körültekintéssel járjon el az áfaköteles ügyletek szabályszerűségéről való meggyőződés érdekében.
Az adólevonási jog a hozzáadottértékadó (héa) mechanizmusának szerves részét képezi, és főszabály szerint nem korlátozható. Az a kérdés, hogy vajon az érintett termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos korábbi és későbbi ügyleteket terhelő héát befizették‑e, vagy sem az államkincstárba, nem befolyásolja az adóalany előzetesen megfizetett héa levonásához való jogát.
A tagállamok ugyanakkor megtagadhatják az adólevonási jogot, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogra csalárd módon vagy visszaélésszerűen hivatkoztak. Ez a helyzet különösen akkor, amikor az adóalany, aki számára a levonási jogot megalapozó termékeket értékesítették, illetve szolgáltatásokat nyújtották, tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy ezen ügylettel az eladó, illetve a szolgáltató vagy valamely korábban eljáró gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.
Remélhetőleg lényegesen változtat az ellenőrzési gyakorlaton az is, hogy a Bíróság kimondta, hogy az adóhatóság feladata, hogy felderítse a héával kapcsolatos szabálytalanságokat, illetve csalásokat, illetve bizonyítsa azt, hogy az adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy ilyen adócsalásban vesz részt.
Amennyiben szabálytalanságra vagy csalásra utaló körülmények állnak fenn, kötelezhetik az adózót arra, hogy tájékozódjon egy másik gazdasági szereplő felől. Általános jelleggel azonban nem követelhető meg az adóalanytól, hogy ellenőrizze, hogy a korábban teljesített ügyletekkel kapcsolatban nem történt szabálytalanság vagy csalás.
Összegezve tehát az irányelvvel ellentétes a magyar adóhatóság azon gyakorlata, amely szerint megtagadja az adóalanytól az előzetesen felszámított héa levonását amiatt, hogy a levonási jog alapjául szolgáló számla kibocsátója szabálytalanságot követett el, anélkül hogy ezen adóhatóság bizonyítaná azt, hogy az adóalany tudott, vagy tudnia kellett volna a szolgáltatói láncban korábban elkövetett adócsalásról. Ugyanígy az irányelvvel ellentétes az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint az adóhatóság megtagadja a levonási jogot azzal az indokkal, hogy az adóalany nem győződött meg arról, hogy kereskedelmi partnere eleget tesz‑e jogszabályi kötelezettségeinek többek között a héa terén, illetve azzal az indokkal, hogy az említett adóalany a számlán kívül nem rendelkezik más olyan irattal, amely bizonyítaná kereskedelmi partnere magatartásának szabályszerűségét.
Ha Önnek is van elmarasztaló határozata hasonló ügyben, keressen bennünket, hogy mielőbb visszakaphassa az áfa és az esetleges adóbírság összegét!
A Mahagében-ügy részletei itt, a Dávid-ügyé pedig itt olvashatók.
InterTax Pro Adóblog 